Sőt, a Munka Törvénykönyve sem maradhat érintetlen az Adótanácsadók Egyesülete szerint, akiket nem lelkesít az ötlet, mivel az adóelkerülés általában együtt jár a készpénz alkalmazásával.
Egy repülőgépeket takarító dolgozó perelte be a cégét, miután gerincsérvet kapott, és a betegállomány lejárta után nem kapott munkát és fizetést.
A magát előszeretettel családbarátként reklámozó kormányzat a gyermeket nevelő MÁV-dolgozóknak is egy csapásra megtiltotta a home office lehetőségét.
A módosító azért érdekes, mert eddig a munka törvénykönyveként is ismert 2012. évi I. törvényben a szülői szabadságra nem vonatkozott ez a megkötés, ami egyébként a rendes szabadság esetén általános szabályként él.
A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, mégis sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal.
A kormány igyekszik úgy eladni a munkajogi változtatásokat, mintha azok a munkavállalók érdekében történtek volna. A módosítások egyenként kicsinek tűnhetnek, de ha valóban alkalmazni kezdik azokat, azt nem felejtik el az alkalmazottak.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők panaszát a 2020-ban elfogadott törvénymódosítással szemben.
Több mint 50 ellenzéki képviselő nem várt a kormányra: benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely teljesítené az Alkotmánybíróság felszólítását.
Az Alkotmánybíróság elutasította a képviselők egy negyedének indítványát a Munka törvénykönyve 2018 végén elfogadott módosítása alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére, de megállapított egy törvényhozói mulasztást, és megszabott egy alkotmányos követelményt.
Egyenként behívta az igazgató a pedagógusokat, akik megtagadták a jelenléti oktatást.
A cégvezető szerint már a kormány is beszállt a potenciális üzleti partnerekkel folytatott tárgyalásokba.
A munkahelyek rezsifogyasztása részben a családokra, a háztartásokra hárul, ha a munkavállalók sokat dolgoznak otthonról. A kormány új szabályokat ígér és valamiféle munkáltatói rezsihozzájárulás bevezetését.
A munka törvénykönyvétől való eltérés érdekében hozott veszélyhelyzeti rendelkezés miatt adtak be panaszt ellenzéki képviselők. Az Alkotmánybíróság szerint, mivel a veszélyhelyzet megszűnt nincs miről tárgyalni.
A szakszervezetek szerint a köznyelvben "Rabszolgatörvény 2.0"-nak nevezett tervezett kizárólag a munkáltatóknak kedvez.
A kormány ugyan lehetővé tette, hogy a munkáltatók megnyirbálják a dolgozók jogait a munkahelyek megőrzése érdekében, de ehhez a munkavállalók beleegyezésére is szükségük van. Néhány jellemző példán keresztül megpróbáljuk bemutatni, hogy egyes helyzetekben milyen jogok illetik meg a dolgozókat. Az biztos, hogy a rendkívüli helyzet miatt mindkét fél részéről óriási kompromisszumkészségre lesz szükség, és azzal is számolni kell, hogy bonyolult munkaügyi perek jöhetnek, annyira szokatlan a helyzet - figyelmeztetnek a munkajogászok.
A veszélyhelyzet miatt a munkáltatóknak már nem kell 96 órával előbb szólniuk, ha módosítják a dolgozó munkaidejét. A munka törvénykönyve bármely pontjától el lehet térni. Elvileg csak közös megegyezéssel, de válságban a dolgozók nagyon kiszolgáltatottak.
Alapbér jár annak, akit a koronavírus-járvány miatt mentesítenek a munkavégzés alól.
Az Adózóna nézett utána a szabályoknak.
Azt írták, az illetékes munkavállalói képviselőkkel konzultálva bővítenék a túlórakeretet, ha szükséges lesz.
